“Ahogyan a múltunkat sokféleképpen magyarázhatjuk, jelenünket számtalan módon megváltoztathatjuk, és különféle lehetséges jövők állnak előttünk.” Szókratész 

Díjaim: Árpád rend, 2018 Zalai Prima díj. A nemzetközi művészlistában 2000 óta szerepelek.

A budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász műtermébe jártam 5 évig Somogyi József szobrászművész, rektor magántanulójaként. A művészi látásmódot is tőle tanultam.

Alkotásaimban ötvözöm a szobrászatot a festészettel, és igyekszem elkerülni a pontos ábrázolást. A téma csak kiindulópont, inspiráció, vázlat. Festés közben már elszakadok a valóságtól, és olyanra festem a képet, amilyennek én szeretem látni. Ettől lesz egyedi, mert az érzéseimet vetítem rá a képre. Legtöbb mű alapozása egy krémszerű fehér anyag, mellyel sok formát domborítok fel még a festés előtt. Erre jönnek rá a színek, árnyékok, és sok esetben fémfestékkel, polírozással vagy metálozással aranyozással fejezem be a művemet.

Több mint 130 önálló kiállításom volt országszerte és külföldön, melyek megnyitó műsorait is én hoztam létre: tárlatvezetés mellett vers, zene és táncműsor várta a közönséget.

Szinte minden témában festettem már, köztük számos portré, tájkép, csendélet mellett dombortechnikás fémezett aranyozott műveket, családi címereket, 4 stációt és oltárképeket. Túlnyomó részben pozitív témákat festek, mert azt érdemes erősíteni az életünkben.

Valószínű  lehet úgy is festeni, hogy érzelmileg kívül maradunk, és csak ábrázolunk szépen, ahogy illik, én szenvedélyesen, szinte euforikus állapotban festettem  képeimet, írtam verseimet.  

Külföldi kiállításaim közül kiemelném az 1998-ban megrendezett Jénai Magyar Napokat, mely egy egész éven át tartó rendezvénysorozat volt, s ahol a magyar képzőművészetet ketten képviselthettük szobrászművész férjemmel, Palaics Gáborral. Kiállításunk négy hónapig volt látható, melyből több mint 30 mű kelt el.

1999-ben négy hónapos magán tanulmányutat tettem családommal a Nyugat-Szamoa szigeten. Népi ünnepi öltözékükben festettem meg a helyi lakosokat, s a csodálatos trópusi tájat, melyről vers és útinapló is született. Szamoán volt kiállításom is, néhány festményem még ma is megtalálható ott. Egy a Pasefika Inn honlapján is látható.

Ez az út nagy hatást gyakorolt munkásságomra, itt találtam igazán magamra.

2000-ben kézzel készített vizuális versesalbumomat az Operaházban mutattam be a kiállítás-megnyitómon. A látogatók nagy biztatására kiadásra került a kézírású kötet.

Szigligeten öt éven keresztül öt hónapos szezonális kiállításaim nagy sikert arattak,  Évente 3-4000 belépő kelt el.

2006-ban Zalai Erdők meséi: Böszmerenghy Töhötöm címmel mesekönyvet adtunk ki, melyet lányommal, Palaics Eszterrel írtunk közösen. 

2008-ban megfestettem A lélekút nyolc állomása című sorozatomat, melynek filozófiája mindannyiunk életének folyamatát tükrözi. Munkáimból három DVD összeállítás készült. 1.Úton 2.Szárnyaljatok 3. A lélekút nyolc állomása, melyet lányom készített. Ez a Youtube-on megtalálható.

Jelenleg visszavonultan élek, regényt írok és festek.


Linkek:

Néhány megvásárolható festményem: